Csupán érted vagy éled is?

Huszonnégy voltam, amikor először a kezembe vettem Doreen Virtue könyvét. Akik hallottak már az írónőről, tudják milyen témában mozog. A lényeg az, hogy minden hasonló jellegű írás tanít. Valamit mindig mondani akar, Van úgy, hogy először elolvasod, nem érted, félredobod, aztán évek múltán pakolás közben újra rábukkansz, megint elkezded olvasni, most már a felét érted, és megmarad benned a tanítás, aztán jön a nagy a kérdés: ez így leírva tökjó, de hogyan ültessem át a mindennapjaimba? Akik spirituális/ezoterikus könyveket olvasnak, nagyrészt azért tartják a kezükben, mert valahova jutni szeretnének, A-ból B-be, vagy erőt merítenek, lendületet vesznek, de vannak akik csak érdekességnek tartják, és csak a látókörüket szeretnék vele tágítani. Én fontosnak tartom, hogy amit olvasok (ezen témájú könyvekre értem!) azt ne csak értsem, hanem tudjam alkalmazni is. Hiszen azért dobták piacra, hogy utat mutassanak, irányt adjanak, segítsenek. Viszont tudni kell, hogy nem biztos, hogy ugyan azon az úton kell neked is megtapasztalnod, mint az írónak. Ezért is hangoztatják sokan, hogy "járj a saját utadon!", mert ami nekem jó, nem biztos, hogy neked is azt kell megtapasztalnod.

Ha már olvasol, az jó. Ha érted is, az mégjobb. Szerinted mindenki ugyanúgy értelmezi a sorokat? Biztos, hogy nekem is ugyanazt jelenti, mint neked? És az író pontosan ezt hogyan is gondolta? Felmerülnek bizonyos kérdések, vitatkozhatunk is egymással, hogy "ez így van és nem úgy", de annyira felesleges. Mindenki máshol tart, nevezzük jelenleg szint-nek a könnyebb érthetőség kedvéért. Ha én úgymond kezdő vagyok, egyes szinten haladok, ismerkedek még az olvasottakkal, próbálom felfogni őket. Nekem mást fog jelenti a könyv mondani valója, mint neked, aki például már öt éve ilyen témákban keresgél. Más jelentéssel fognak bírni a szavak, a történetek. Attól függ, hogy adott pillanatban, ki milyen befogadó. Pontosítva, hol tart a tudata. Szerintem az is szerepet játszik, hogy mekkora erővel és befolyással van az illetőre a környezete, milyen stabilan áll a földön, ki tudja-e szűrni a nem oda illő dolgokat. Sokminden hat ránk. Nekem adtak egyszer egy fekete mágiáról szóló könyvet. Elfogadtam, mert kiváncsi voltam. Sosem olvastam el, csak pár oldalig jutottam, mert közben mindig azt éreztem, hogy "ez nem jó". Úgyhogy a könyvet becsuktam és vissza adtam a gazdájának. Neki az volt a mindene, imádott a témával foglalkozni, én pedig ezt elfogadtam. - Addig, amíg nem akart rábeszélni a saját hitrendszerére. Én képes voltam eldönteni, hogy nekem mi a jó és helyes, mindemellett képes voltam elfogadni, hogy másnak ez az ellentettje. Nem ítéltem el miatta, csak elfogadtam.

Amit jónak és helyesnek érzek egy tanító jellegű könyvben, megpróbálom hasznosítani és lefordítani a saját életemre. Néha segítséget kérek hozzá, és válaszként az élet mindig ad valamit. Valamit, amin keresztül megtapasztalhatom. Szerintem az életünk a legjobb tanítónk, vele minden buktatóval és széppel, hiszen mindenhez az kell, hogy éld át. Ha megéled az eseményt, érzéseket vált ki belőled, pozitívat vagy negatívat, a szemlélődésed attől függ, hogy az adott pillanatban hol állsz. Ha kezdő vagy, biztos sok dolgot kudracnak fogsz felfogni, ha magasabb szinten vagy, átlátod a dolgok mindkét oldalát. Megérted, hogy miért kellett úgy lennie, megtanulsz felállni és tovább menni, idővel meglátod, hogy az miért kellett az életedbe, és ahogyan folytonosan tapasztalsz, úgy bölcsebb is leszel. 

Minden mindennel összefügg, ahogy mi is kapcsolódunk egymáshoz. Valamiért engem olvasol, talán adok valamit, talán te adsz nekem, így vagy úgy, de mindennek oka van. Nem kell azonnal érteni mindent, nem kell azonnal a válaszok után loholni, mert ha itt lesz az ideje, meg fogod érteni. Ha megérted, átlátod a helyzetet és nem fogsz többé senkit sem hibáztatni a történtekért. A tapasztalásért hálásnak kellene lennünk, mert e nélkül nincs fejlődés. Az én életemben is vannak dolgok, amik nem kívánatosak és nem tetszenek, de ha itt lesz az ideje, majd lehetőséget kapok megváltoztatni őket. Ha kész leszek. 

Lehet, sokszor kérdzed, hogy ez vagy az miért nincs, vagy miért úgy van, ahogy? Mert úgy kell lennie. Valamit meg kell értened abból a számodra nem kívánatos szituációból. Ha esetleg mégsem tanulod meg a leckét, az élet majd újra hasonló helyzetbe fog sodorni. Addig ismételgeti, amíg meg nem érted. Ha pedig megérted, és homlokon csapod magad "hát persze!" kiálltással, akkor nyert ügyed van és tovább léphetsz. Aztán majd jön a következő lecke és tapasztalás. Az én életemben arra is volt példa, hogy azt hittem, megtanultam amit kellett, aztán jött egy csavar és újra ugyanott voltam...egyből beugrott, hogy közöm nem volt hozzá. Az élet vissza is tud kérdezni, hogy "biztos vagy benne?" Csak figyelj, és légy résen! Sokszor mondtam már, de ide is leírom, hogy az élettel lehetőséget kaptunk a tanulásra, a fejlődésre, hogy jobbá váljunk. Éljünk vele!